Magyarország esetében egy konkrét, közeli dátum is elhangzott, de a neves közgazdász szakértő óvatosságra int a váltással kapcsolatban.
Dátumot adtak a magyar eurónak: néhány év múlva teljesülhetnek az euró bevezetés feltételei
Kármán András a Népszavának adott interjújában rámutatott, hogy a magyar gazdaságban három éve nincs érdemi növekedés, és a bérfelzárkózás mögött nincs valódi teljesítmény.
A szakértő szerint az eddigi, alacsony költségű munkaerőre és összeszerelő üzemekre építő gazdaságpolitika kifulladt, aminek következtében Románia is megelőzött minket a bérek tekintetében.
A megoldást a humántőkébe, az oktatásba és az egészségügybe való befektetésben, valamint egy innovatívabb, a kis- és középvállalkozásokra építő modellben látják.
A program alapköve a közel 8000 milliárd forintnyi befagyasztott uniós támogatás hazahozatala, amelyet a jogállami hiányosságok azonnali orvoslásával érnének el.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a hitelét vesztett költségvetési politika helyett kiszámíthatóságra van szükség, ami közvetlenül csökkentené az államadósság finanszírozásának magas kamatfelárait is.
Harminc új éttermet nyit Magyarországon az orosz élelmiszerlánc, ekkora terjeszkedésre régen volt példa
Igazságosabb adózás, nyugdíjkorrekció és a közös valuta előnyei
A tervezett adóintézkedések és a nyugdíjrendszer átalakítása mellett a magyar euró bevezetésének 2030-as céldátuma a pénzügypolitika hitelességét is helyreállítaná.
Kármán András, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője szerint a csatlakozási pálya kijelölése már önmagában mérsékelné az inflációs várakozásokat és olcsóbbá tenné az ország hitelezését a befektetők szemében.
Minimálbér-emelés, nyugdíjfelzárkóztatás és adóenyhítés: A Tisza Párt jóléti pillérei az euró felé vezető úton
SZJA-csökkentés: Az adójóváírás visszavezetésével a minimálbér adóterhelése 15 százalékról 9 százalékra csökkenne.
Áfa-mérséklés: Az egészséges élelmiszerek, a gyógyszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra vágnák vissza.
Nyugdíj felzárkóztatás: A legkisebb ellátást 120 ezer forintra emelnék, miközben megtartanák a 13. és 14. havi juttatásokat.
A szakértő kiemelte: a források a korrupció visszaszorításából (évi 1000 milliárd forint megtakarítás) és a felesleges propaganda-kiadások leállításából érkeznének, így a program megszorítások nélkül is finanszírozható.